/dev/blog

deep dive on a short stack.

Richard M Stallman (rms) in Budapest – zanza

leave a comment »

rmsflyerSajnos eddig nem jutott időm egy beszámolóra, kárpótlásul most ez. Ki Richard M Stallman (rms):

Stallman volt a copyleft fogalmának úttörője és számos copyleft felhasználói licenc szerzője, többek között a GNU General Public License-é is, amely a legelterjedtebb szabad szoftver licenc.

Március 13.-án kb 500-600 néző előtt tartott egy előadást “Copyright vs. Community in the Age of Computer Networks” címen, mindezt az Open Source Farm szervezőinek köszönhetően. Az előadás után rms szerepelt az MTV1 Este címú müsorban [ ogg | wmv ]. Március 14-én pedig tartott egy workshopot a szervezők és néhány meghívott vendég számára.

Az előadás

rmstalk…vázlatos (angol nyelvű) leirata elérhető “itt” (ez egy másik rendezvényen készült, ahol ugyanezt az előadását adta elő rms). Számomra egy kicsit Larry Lessigre emlékeztetett. Mindössze a CreativeCommons helyett GNU és a művészet helyett a szoftverrel kellett helyettesíteni a fókuszokat, az egészet megfűszerezte rms személyisége. Az előadás elején levezényelt egy árverést az alapítványa javára, ahol végül is több mint 40 ezer forintért kelt el az egyik könyve. Később pedig elénekelte a Free Software Dalt – A capella. reszpekt :)

Ennél komolyabb dolgokról is volt szó.

A szerői jog toruzlása

rms egyik legfontosabb mondása: “a technológia megváltoztatja a viszonyokat a szerző, terjesztő és a fogyasztó között.” Korábban a szerzői jog a szerzőket védte a terjesztőkkel szemben a köz javára. Ez mára úgy változik, hogy a szerzői jog a szerzők nevében a terjesztőt védi a közzel szemben.

Érdekesek rms javaslatai, hogyan lehetne megváltoztatni a szerzői jogrendszert. Megoldásként javasolja a szerzői jog három csoportra osztását, ezzel részben választ adva az előzőekben felvetett szerzői jog torzulására.
rmsws

  • Gyakorlati, hasznos művek (Practical functional works) például: oktatási anyagok, tervek, programok, receptek, fontok. Ezeknek a műveknek szabadnak kell lenniük a 4 alap szabadság jegyében.
  • Megörökített gondolatok, például eszék, riportok, előadások. Ezeknek a megváltoztatása a szerző gondolatainak újraértelmezését jelentené, megváltoztatva az eredeti jelentést. rms a változtatások és a kereskedelmi forgalmazás tiltását javasolja. A nem üzleti terjesztés szabad.
  • Művészet és szórakoztatás. Nehéz kérdés, hogy szabad-e módosítani a műveket. rms javaslata, nem-üzleti célú terjesztés 10 éven át, utána már a módosított terjesztés is szabad.

Ez üdítő megközelítése a “tudás alapú gazdaságnak” – nem a “gazdaságra“, hanem a “tudás alapú“-ra fókuszál.

Javaslom olvassátok el az előadás anyagát, megéri.

Végül, köszönet minden szervezőnek a profi rendezvényért! Jó volt látni ennyi érdeklődőt és régi ismerőst, nagy közösség van itthon. mikor jön Bruce? :)

ps: ez a post rms nélkül nem jöhetett volna létre, az rms által fejlesztett emacs nevű szövegszerkesztőben készült ez az írás. :) OT: Érdemes megnézni ezt a rövid filmet milyen powerful fejlesztőrendszer az emacs. Ennél sokkal többet is tud, nem véletlenül mondják azt: az emacs szövegszerkesztőnek álcázott operációs rendszer.

Minden vélemény számít!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

%d blogger ezt kedveli: